beszélgetés Szűcs Krisztinával a Zablamentes Világszövetség magyarországi nagykövetével és nemzetközi képviselőjével
a természetes lókiképzés és az oszteopátia összefüggéseiről
Izgatottan vártam Krisztinára, egy kellemes november végi délelőttön, az egyik kedvenc újlipótvárosi kávézómban. Az izgalmam abból fakadt, hogy még sohasem készítettem interjút senkivel. Azonban annyira megfogott az, ahogyan Krisztina a lovakkal dolgozik, hogy úgy éreztem, mindenképpen találkoznunk kell. Úgy terveztem, hogy a beszélgetésünk során leginkább azt szeretném körbejárni, hogy hol vannak azok a pontok a lovon, ahol a zablamentes lovaglás kihat a ló teljes biomechanikájára.
Mikor Krisztina belépett a kávézóba Ficakkal, a frissen örökbefogadott, nyakigláb fiatal kutyával, tudtam, hogy nem lesznek kellemetlen „csendek” a beszélgetés elején. Ugyanis egy négylábúra – legyen az kutya, macska vagy ló – mindig lehet számítani, hogy hidat képezzen két ember között. Nem tévedtem, Ficak nagyon ügyes volt.
A következő írás nem egy valódi kérdezz-felelek riport. Sokkal inkább az összefoglalása annak a sok mindennek, amiről beszélgettünk a délelőtt során. Kérlek, fogadjátok szeretettel!
Kisfaludi-Szűcs Krisztina, négy gyermekes, waldorfos anyuka, lovasember, díjlovas, lókiképző és edző. Ez már önmagában is komoly elfoglaltságot jelent. Azonban az örökké aktív és kíváncsi személyiségéből fakadóan számos más dologgal is foglalkozik még: elkötelezetten tevékenykedik és kutat a környezetvédelem és a fenntarthatóság területén.
A beszélgetés kezdetén
Krisztina mesélt arról, hogyan ragadta magával a zablamentes képzés, majd a lovassportok nemzetközi helyzetéről beszélgettünk.
Tizenöt évvel ezelőtt, Amerikában ismerte meg a zablamentes lókiképzés módszerét, ami magával ragadta és egészen odáig kísérte őt, hogy a tavalyi évben kitűzte célul, hogy hazánkban ennek a kiképzési módszernek a zászlóvivője lesz. Nem kis eredményeket tudhat maga mögött ezalatt a rövid idő alatt is:
- Az idei évben megtarthatta a „Zablamentes Díjlovasok 2022. évi” beszámolóját a kezdeményezés hazai helyzetéről, a Magyar Díjlovagló Szakbizottság előtt, amit várhatóan jövőre ismét megtehet. Ez azért fontos, mert a hazai és nemzetközi lovasok, az edzők és díjlovas bírók szintjén is fontos, hogy ismertté váljon a módszer.
- Együtt dolgozik a Zablamentes Világszövetség csapatával és nemzetközi képviselője a szövetségnek.
- Emellett népszerű és igen látogatott szakmai programokat rendez és számos tanítványa van országszerte.
A zablamentes módszer nemzetközi szinten
még nem elfogadott, bár Hollandiában már M szintig lehetséges versenyezni zabla nélkül is díjlovas versenyen, ezáltal történnek lépések annak érdekében, hogy minél szélesebb réteg számára váljon ismertté és elérhetővé a módszer.
Azért is fontos lenne, hogy a lovasok közt egyre inkább ismert és elismert módszer legyen a zablamentes, természetes lókiképzés, mert ez az egyik olyan megközelítése a lóval való együttműködésnek, amely során nemcsak a technika, hanem a kölcsönösség és az empátia, valamint az erőszakmentesség is nagyon komoly szerepet kap.
A lovassportok helyzete nagyon problémás nemzetközi szinten. Magasak a szakmai követelmények és az üzleti elvárások, de ezzel egyidőben meg kell(ene) felelni a nemzetközi állatjóléti szabályoknak is.
A lovas emberek számára egyre fontosabb, hogy lovukkal valódi kapcsolatot alakítsanak ki. Egyre többen nyitottak arra, hogy valóban megmérettessenek abban, hogy milyen kapcsolatot képesek felépíteni lovukkal, márpedig a zabla nélküli lovaglás egy ilyen terület.
A mindennapi képzés
A beszélgetésben ezután áttértünk a mindennapi képzés témakörére. Kriszti mesélt arról, hogyan kezdi el a lovak képzését, és milyen lépéseken keresztül jutnak el odáig, hogy a lóval egységet képezve magas szintű díjlovas feladatokat képesek végrehajtani.
A fizikai, a mentális és a szellemi egyensúly
A mindennapi munka során a fizikai, a mentális és a szellemi egyensúly elengedhetetlen mind a lovas, mind pedig a ló részéről. A képzés kezdetén a mentális alapok a földi munka során alakulnak ki a lóban. Ennek során megtanulja, hogy hogyan találja meg az egyensúlyát és hogyan hordozza egyensúlyban magát. Az a mentális állapot, hogy képes a saját egyensúlyát megtalálni és hordani szellemi egyensúlyt is eredményez az állatban, ami elvezet az elengedettséghez. A ló, mint prédaállat akkor tud a leghatékonyabban menekülni, amikor egyensúlyban van, ezáltal ösztönösen törekszik erre az állapotra. Azáltal, hogy a képzés során egy számára ideális és vágyott helyzet – azaz az egyensúly – elérése a cél, a ló mind mentálisan, mind szellemileg és fizikailag is hatékonyabban képes részt venni a munkában, szeretne együttműködni.
A földi munka és a feladatok tanulása
Amikor a földi munka során, mindhárom jármódban, mélyen, nyújtottan és egyensúlyban képes hordozni magát a ló, akkor kezdődhet a súlypont hátrébb helyezése, azaz összeszedettség felé való törekvés.
A feladatok tanulása minden esetben alacsony jármódban és alacsony tempóban történnek. Helyes feladat után azonnal pihenés a jutalma, ami az egyik legnagyobb jutalom egy prédaállat számára. Amikor magabiztosan hajtja végre a feladatot, akkor magasabb tempóba, majd magasabb jármódba helyeződik a feladat. Amint nehéz pontot jelez a ló az adott feladatban, újra vissza kell térni az alacsonyabb tempóhoz és oldani a nehézséget. A feladatok finomra hangolása az igazi kihívás a zabla nélküli díjlovaglásban.
A cikk ezen pontján joggal merül fel az olvasóban a kérdés, hogy:
Hogyan kapcsolódik az oszteopátia és a zablamentes lovaglás?
Íme a válaszok röviden:
- a ló természetes ferdeségére kifejtett hatása,
- a ló testtartásért felelős izmainak használatára és
- az izompólya rendszerekre gyakorolt hatása kapcsán.
Az oszteopátia egyik alaptétele, hogy a test önmagát gyógyítja. Ezen az úton a feladatunk az, hogy segítsünk a testnek elérni azt az állapotot, amelyben leginkább képes megfelelően működni.
a természetes ferdeség
A ló természetes ferdesége egy adott dolog, mindannyian találkoztunk már ezzel a jelenséggel valamilyen formában a lovakkal végzett munkánk során. Azzal a kognitív pillérrel, amelyet a földi munka ad a lónak, hogy felismerje és képes legyen egyensúlyban hordozni magát, önmagának segít a természetes ferdeségéből adódó kötöttségek feloldásában.
a testtartásért felelős izmok
A testtartásért felelős izmok megfelelő használata számos esetben háttérbe szorul, vegyünk példának egy iskolalovat, aki minden egyes nap szinte ugyanazt a munkát végzi. A fizikai edzés során nem kap lehetőséget arra a ló, hogy a feladatok során felfedje – vagy észlelje a lovas – a számára nehéz pontokat. A monoton munka eredményeként, ezeken a nehéz feladatokban fizikálisan kompenzálni kezd az állat, azaz testtartási és mozgási aszimmetriák alakulnak ki. A testalakulásban az idők során megjelenő – veleszületett vagy szerzett – rendellenességek miatt kialakuló kötöttségek megterhelik a mozgásszerv-rendszerét a lónak. Idővel ezek a kötöttségek általános állapotromláshoz vezetnek. A természetes és tudatos képzés segítségével felismerhetővé válnak azok a nem megfelelően működő területek, ahol szüksége lehet az állatnak segítségre, hogy fizikálisan is egyensúlyba kerüljön.
Izompólya rendszerek
A zablamentes képzésnek a test teljes izompólya rendszerére gyakorolt hatása megjelenik a teljes felső vonal elengedésében és a hátsó láb aktívabb használatában. Amikor zabla kerül a ló szájába, akkor az esetek nagy részében – azaz nem minden esetben (!) – az állat szorosan zárja a száját. Az állkapocsízületben ezáltal feszültség keletkezik, ami miatt megfeszül az egyik fő felső izompólyarendszer. Ez a pólyarendszer a hátsó végtag ujjhajlítóitól indul, végigvonul a felső vonalon és az állkapocsízülethez tér. Értelemszerűen ez ellene hat annak a törekvésnek, hogy a ló valóban elengedetten vegyen részt a munkában.
Ennek alapján bátran mondhatjuk, hogy
a természetes, zablamentes képzést végző lovasok kicsit oszteopátiával is foglalkoznak.
Elősegítve a természetes egyensúlyban történő, megfelelő önhordozását a lónak, támogatják őt az egészséges mozgásszerv-rendszer kialakításában és fenntartásában.
Köszönöm Krisztina ezt a fantasztikus délelőttöt és a beszélgetést!
Fotók: Sziráki Lili – CaritART